Migráció és menedékjog az Európai Unióban

Migráció és menedékjog az Európai Unióban

Mi a különbség migráns és menekült között?

A migráns kifejezést azokra az emberekre használjuk, akik megélhetésük biztosítását nem a hazájukban, hanem más országban, vagy akár más földrészen keresik. Egy részük legális úton távozik hazájából – hogy munkát vállaljon egy idegen országban, vagy csatlakozzon már külföldön élő családtagjaihoz –, de sokan vízum vagy hatósági engedély nélkül kelnek át az országhatárokon. (Az utóbbi jelenséget gyakran illegális vagy nem regisztrált bevándorlásnak nevezik.)

A menekült kifejezés olyan személyt jelöl, aki háború, üldöztetés vagy természeti katasztrófa elől menekül. A nemzetközi jog értelmében senkit nem lehet visszaküldeni olyan országba, ahol üldöztetés vagy súlyos bántalmazás valós veszélyének van kitéve. Csak a menekült státuszban lévő személyek kérhetnek menedékjogot, vagyis engedélyt arra, hogy törvényesen tartózkodjanak egy számukra idegen országban. A kérelmezés folyamata hosszadalmas és bonyolult lehet. Nem minden menedékkérőt ismernek el végül menekültként, de az eljárás kezdetekor minden menekült menedékkérőnek tekintendő.

Mi jellemzi az Európai Unió menekültügyi politikáját?

Az EU hosszú évek alatt építette ki közös európai menekültügyi rendszerét (CEAS), mely azt hivatott biztosítani, hogy az Unió tagállamaiban a menekültek jogai a nemzetközi törvényeknek megfelelően érvényesüljenek. A rendszer normákat és eljárásokat rögzít a menedékkérelmek feldolgozására és értékelésére, valamint a menedékkérők és a menekültstátuszban részesített személyekkel kapcsolatos bánásmódra vonatkozóan. E normákat azonban sajnos számos uniós tagállam még nem vezette be teljes körűen. Ennek hiányában 28 különböző, toldozott-foltozott és változó eredményeket hozó menekültügyi rendszer létezik egymás mellett.

Amikor a menekült több uniós országon utazik át, a CEAS rendelkezései szerint bármelyik uniós tagállam visszaküldheti menedékkérőként abba a tagállamba, ahol az illető először lépett be az unió területére, amennyiben az adott ország tiszteletben tartja és védi a menekültek jogait. Az úgynevezett dublini rendszer előjogokat biztosít a számos menekült által célországnak tekintett északi országok számára azon déli országok kárára, ahol a legtöbb menekült először éri el az Unió határait.

A menedékkérők nagyon kis része kerül be így valamelyik európai országba; a görög, az olasz és a magyar menekültügyi rendszer hiányosságai miatt a bíróságok akadályozzák a menekültek mozgását. Az Unió schengeni területén az állandó lakosokkal és a turistákkal ellentétben a menekülteket nem illeti meg a szabad mozgáshoz való jog.

A tagállamok újra bevezették az időszakos határellenőrzést, veszélyeztetve ezzel a schengeni rendszer szabad mozgást biztosító jogát, valamint kerítéseket építettek, elsősorban Magyarországon és Bulgáriában. Több közép-európai ország nyíltan elutasította a menekültek letelepítését, a szélsőjobboldali, bevándorló ellenes pártok népszerűsége pedig szerte Európában látványosan nőtt.

Milyen választ adott az Európai Unió a menekültek áradatára?

Az átdolgozott európai migrációs tervezet értelmében az EU kötelezettséget vállalt arra, hogy azonnali lépéseket tesz a további halálesetek elkerülése, valamint az Európában védelmet keresők életfeltételeinek javítása érdekében.

A jelenlegi tervek szerint az EU azokat a migránsokat, akik az Unió külső határain lévő országokból lépnek be a területére, például Olaszországból, Görögországból és Magyarországról, olyan országokba telepíti be, ahová kevesen érkeznek. Az elkövetkező két év során 160.000 embert terveznek letelepíteni az EU különböző országaiban. Az erről szóló döntés több hónapos tárgyalássorozat során született meg, hogy sikerrel győzhessék le a kormányok vonakodását. Bizonyos országok, például Nagy-Britannia egyenesen a Szíriával szomszédos országokból kíván menekülteket áttelepíteni.

Az olyan uniós ügynökségek szakértőcsoportjait, mint például az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, a beérkező menekültek regisztrálását segítendő a legfrekventáltabb belépési pontokra helyezik ki, például a görög szigetekre.

Az EU egymilliárd eurót ígért a globális élelmezési programok számára, hogy ily módon is segítse csökkenteni a menekültek beáramlását. Ezt az összeget a fogadó országok, például Törökország, Libanon és Jordánia kapják, hogy képesek legyenek gondoskodni a nagy számban érkező menekültekről. 2015 őszén az Európai Bizottság számos tagország ellen indított vizsgálatot, mert nem tartották be a menedékkérők védelmét szolgáló közös rendszabályokat, és nem biztosítottak megfelelő feltételeket, például lakhatást, élelmet és orvosi ellátást számukra.

A világszerte hirtelen felerősödött menekülthullám közepette az Európába belépő menekültek csak töredékét teszik ki a világ összes menedékkérőjének. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint a fejlődő országok fogadják be a világ menekültjeinek 86 százalékát.

Mit tesz a Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata?

A Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata menekültekkel és migránsokkal kapcsolatos tevékenysége szervezetünk 25 éves európai jelenlétére építve számos programot karol fel. Úgy véljük, az EU-nak egységes menekültügyi és migrációs rendszert kell kialakítania, mely biztonságos, törvényes eszközöket biztosít a bevándorlók számára. Ehhez olyan politikai akaratra van szükség, mely elismeri, hogy a bevándorlás kezelésének jelenlegi alternatívái leginkább kudarcra és válságra vezetnek. Európának fenntartható, megfizethető migrációs rendszerekre van szüksége, amelyeket a befogadó országok népei is megértenek és támogatnak.

A végső cél olyan migrációs szakpolitikák és gyakorlat kidolgozás, amely megvédi a menekülteket, lehetővé teszik jogszerű mozgásukat munkavégzés, családegyesítés és tanulmányok folytatása céljából, és nem sérti az emberi jogokat. Az egységes és haladó szellemű európai menekültügyi rendszer létrehozása érdekében munkacsoportjaink hatékony és fenntartható szakpolitikai javaslatokat fogalmaznak meg, és támogatják az ilyen javaslatok kidolgozását.

A humánus és felelős megoldásokat kereső civil szervezetek támogatása érdekében munkánkkal valamennyi olyan európai országban jelen vagyunk, amelyet súlyosan érint a tömeges migrációs mozgás.

Dél-Európában azokat a törekvéseket támogatjuk, amelyek a törvény stratégiai felhasználásával igyekeznek rávenni a kormányokat arra, hogy hagyjanak fel a migránsok büntetését és megfélemlítését szolgáló adminisztratív célú őrizetbe vétel alkalmazásával. Azon dolgozunk, hogy Görögországban megszűnjön a határozatlan ideig tartó fogva tartás, Olaszországban pedig az érintettek kapjanak hatékony jogi védelmet.

Olaszországban szélesebb alapokra szeretnénk helyezni a menekültügyi rendszer reformját szorgalmazó kezdeményezéseket. Olyan közhasznú szervezeteket támogatunk, mint például a Medici per i Diritti Umani (Orvosok az emberi jogokért), amely az olaszországi befogadó központok jobb feltételeinek megteremtéséért emel szót. Számos aktivista csoporttal dolgozunk együtt, többek között a Comitato Tre Ottobre – Accoglienza (Október Harmadika Bizottság – Befogadás) nevű szervezettel, melyet menekültek és újságírók alapítottak a Lampedusa szigeténél 2013-ban bekövetkezett tragédia után, hogy felemeljék szavukat a migránsok és menedékkérők jogaiért. Támogatást nyújtunk újságírók által kezdeményezett projektekhez, például hat filmhez, amelyeket az olasz Internazionale hírügynökség készít a migránsok veszélyekkel teli útjáról az európai határoknál.

Spanyolországban jogvédő csoportokat támogatunk, melyek figyelemmel kísérik a spanyol határátkelőknél, például Ceutánál és Melillánál alkalmazott eljárásokat, és dokumentálják a rendőrség által elkövetett erőszakos cselekményeket, valamint az emberi jogok másfajta megsértését.

Görögországban civil szervezetekkel, például a Görög Menekültügyi Tanáccsal dolgozunk együtt, mely figyelemmel kíséri a határátkelőknél, a befogadó állomásokon és a fogdákban alkalmazott eljárásokat és az ott előforduló jogsértéseket. Támogatunk számos, menekültek és migránsok által vezetett szervezetet is, például a Menekültek Görög Fórumát, hogy hallathassák hangjukat a folyamatban lévő, a bevándorlással és a menedékjoggal kapcsolatos vitákban. Ezen kívül támogatást nyújtunk egyetemi oktatóknak, akik igyekeznek valós képet adni az Égei-tenger szigetein történtekről. A Görög Menekültügyi Tanáccsal karöltve az Emberi Jogok Európai Bírósága elé viszünk olyan ügyeket, melyek azt bizonyítják, hogy az állam nem képes megakadályozni a migránsok munkaerejének szisztematikus kizsákmányolását.

A Solidarity Now (Szolidaritás Most) – a görögországi Nyílt Társadalom Alapítványok hálózata kezdeményezése – különböző, kormánytól független szervezeteket – például a PRAKSIS-t és a METActiont – támogat. Ezek alapvető orvosi ellátást, illetve tolmácsszolgáltatásokat nyújtanak a görög szigetekre beáramló menekülteknek. A görög állami ügynökség, a First Reception Service (Első Befogadó Szolgálat) kérésére a Solidarity Now két mobil munkacsoportot támogat Kos és Leros szigetén. 2015 első nyolc hónapjában mindkét munkacsoport körülbelül 42.000 beérkező migránsnak nyújtott segítséget.

Nyugat-Európában Nagy-Britanniától Finnországig jelen vagyunk. Támogatjuk a Brit Menekültügyi Tanács munkáját, amely gyakorlati tanácsokat ad és támogatást nyújt a menekülteknek; a Migránsok Hangját, mely hangot ad a migránsok véleményének; a Finn Menekültügyi Tanácsot, mely alulról szerveződő csoportokat segít abban, hogy szót emeljenek saját érdekeik mellett; valamint olyan migránsok által vezetett szervezeteket, mint a svédországi Woman 2 Women.

Közép- és Kelet-Európában azon dolgozunk, hogy új hangok és helyi szervezetek formálják a bevándorlásról folyó vitát. Támogatást nyújtunk például a budapesti székhelyű Atlatszo.hu oknyomozó újságíróportálnak, mely magyarországi embercsempészekről, valamint a hatóságok által a helyzet kezelése során elkövetett hibákról közöl beszámolókat.

Magyarországon továbbra is segítséget nyújtunk a már régóta támogatott szervezeteknek, például a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesületnek, valamint a Magyar Helsinki Bizottságnak, amelyek többek között jogi segítséget nyújtanak a migránsoknak és a menedékkérőknek.

A nyugat-balkáni térségben saját nemzeti alapítványainkkal dolgozunk együtt Koszovóban, Macedóniában és Szerbiában, ezek humanitárius és jogi segítséget kínálnak az átutazó migránsoknak, valamint segítenek a közvélemény formálásában.

A kisebbségek nyugat-európai beilleszkedésének elősegítését célzó több mint 10 éves munkánkra alapozva azt tervezzük, hogy még szorosabbra fűzzük kapcsolatunkat a befogadó államokkal, például Németországgal, hogy az újonnan érkező menekültek beilleszkedése sikeres legyen.