Hajléktalanüldözés helyett megfizethető lakhatásért dolgozik az AVM Pécs

Pécs polgármestere a legutóbbi, 2014-es önkormányzati választás előtt azzal kampányolt, hogy megválasztása esetén kitiltja a hajléktalan embereket a belvárosból. Ez ellen már akkor is többen tiltakoztak, majd amikor a képviselő-testület a választások után röviddel határozott is a hajléktalanmentes övezetek kialakításáról—kitiltva ezzel Pécs közterületeinek számottevő részéről az ott életvitelszerűen tartózkodókat—több helyi lakos felvette a kapcsolatot a budapesti székhelyű A Város Mindenkié (AVM) csoporttal, hogy segítséget kérjenek.

Az AVM 2009-ben alakult és azóta komoly sikereket ért el a fővárosban lakhatási szegénységben élő és hajléktalan emberek érdekeinek képviseletében. Sajátos modellt dolgoztunk ki arra, hogyan dolgozhatnak együtt hajléktalan aktivisták és szövetséges segítőik demokratikus módon. A szemmel látható utcai hajléktalanság mellett a lakhatási problémák kevésbé ismert formáit is tárgyaljuk: általánosságban a lakhatási szegénységgel foglalkozunk. Képviselünk önkormányzati bérlőket, lakásuzsora-áldozatokat is. Egyszerre vizsgáljuk a legelesettebbek problémáit és a polgári körülmények között élő, de az albérleti díjjal így is küszködő emberek helyzetét.

Utcajogász szolgálatunk jogi tanácsadást nyújt. Részt veszünk önkormányzati lakásrendeletek és lakáspolitikák előkészítésében és véleményezésében; tagjainknak segítünk érdeket érvényesíteni és szociális bérlakások igényléséről tárgyalni, sőt, akár azok közösségi felújítását is koordináljuk. Emellett akciókutatásokat folytatunk és képzéseket szervezünk. Nagy hangsúlyt fektetünk a véleményformálásra és az információszolgáltatásra, a mainstream kommunikáció mellett számos kiadvánnyal segítjük a lakásszegénységben élő embereket mindennapi gondjaikban. Önsegítő csoportunkban az érintettek egymást támogatva keresnek megoldást a problémáikra. A HANEM munkacsoport csak nőkből áll, és elsőként kezdett foglalkozni azzal, hogy az állam, bár kötelessége volna mindent megtenni a családok egyben maradásáért, mégsem biztosít elegendő férőhelyet a bajba jutottaknak a Családok Átmenetei Otthonaiban vagy szociális bérlakásokban. Ehelyett meg nem oldott lakhatásra hivatkozva elveszik a gyerekeket a szüleiktől.

2015 őszén nekiláttunk egy pécsi csoport megszervezésének, amiben a budapesti AVM tagok segítettek. Az volt a célunk, hogy a pécsi sejt saját lábra tudjon állni: ne a fővárosiak által irányított helyi lerakat legyenek, hanem önműködő csoport, hogy a helyi lakhatással kapcsolatos ügyekben ütőképesen tudjanak fellépni, és közösséget kialakítani az érintettek és a szövetséges segítők között. Az állandó kapcsolattartás és heti rendszeres látogatások mellett több képzést is szerveztünk.

A munka megkezdése után röviddel már fel is vettük a kapcsolatot a helyi polgármesterrel, akinek személyes találkozón vázoltuk az álláspontunkat. Az ellentétes kiindulópontok dacára a találkozó sikeresen alakult, és Páva Zsolt ígéretet tett arra, hogy nem ellenzi majd a Fedél Nélkül újság árusítását: ő maga vette meg az első példányt. A kitiltásokkal kapcsolatban nem jutottunk dűlőre. A polgármester attól tartott, hogy a történelmi belvárosban tartózkodó hajléktalan emberek elriasztanák a turistákat. Erről a választási szóróanyagaiban is szó volt. Mi elmondtuk, hogy embertelennek tartjuk a hajléktalanmentes övezetek kialakítását.

A polgármester a rendelet indoklásában hivatkozott egy közvélemény-kutatásra, amelyben a 13 ezer megkérdezett túlnyomó többsége, több mint tízezer válaszadó ellenérzését fejezte ki a belvárosban közterületen alvókkal szemben. Pedig nagyjából ugyanennyi pécsi embert érint a lakásszegénység. A városban több mint 250-en laknak hajléktalanszállón és nem tudni pontosan, hányan élnek kunyhókban. A Támasz Alapítvány 2014-ben 1800 hajléktalan embernek nyújtott szolgáltatást. Ezen felül összesen három és fél ezer önkormányzati lakásban élnek bérlők, ezek közül 600 komfort nélküli szükséglakás. Közel háromezer lakásigénylést nyújtottak be az önkormányzathoz, vagyis összesen legalább 10 ezer pécsi lakosnak okoz gondot a lakhatás.

A nehéz kiinduló helyzet dacára máris vannak sikereink.

A Fedél Nélkül hajléktalan újság árusítása a kezdeti konfliktusok után egyre zavartalanabbul zajlik. Az újság tájékoztatja a helyi lakosságot és formálja a szemléletüket a hajléktalanságról, ezen felül pedig az újságokért kapott adományok valamekkora bevételt biztosítanak az azt árusítóknak, akik korábban ki voltak téve a hatósági zaklatásnak, ha pénzt kértek a járókelőktől.

A városrehabilitációs céllal indított Schlauch Program igazságtalanságain is sikerült változtatnunk. A Zsolnay Vilmos úton bontásra kijelölt épületekben jelenleg már csak tíz család lakik önkormányzati bérlakásban. Korábban többen voltak, de bírósági perrel kötelezték a lakókat kiköltözésre, és voltak olyanok is, akiknek egyszerűen hagyták lejárni a szerződését. Az önkormányzat nem foglalkozott azzal, hogy a lakhatásukról gondoskodjék, cserelakásról tárgyaljon velük vagy akár csak tájékoztassa őket a program felől. 2016 februárjában figyelemfelhívó akciót szerveztünk az érintett lakókkal, ennek híre bekerült az országos médiába, ami segített abban, hogy komolyan vegyen minket az önkormányzat. Több hónapos elhúzódó küzdelem során sikerült elérnünk, hogy a fejlesztési programért felelős alpolgármester ígéretet tegyen a lakók azonos minőségű elhelyezésére, és ennek fényében módosították a vonatkozó helyi rendeletet és cselekvési tervet is.

Az érdekérvényesítés és a képzések mellett intenzív toborzást is folytatunk, támogató szimpatizánsok és a lakásszegénység által érintett emberek bevonására. A csoport alakulása után másfél évvel, 2016 augusztusában végre helyi programfelelős vette át a közösségszervezést és a kapcsolódó feladatokat, ami nagy eredmény a lakhatási mozgalmárok életében: ezzel létrejött az első önálló, önigazgató helyi AVM-sejt. 2016 szeptemberében pedig Pécsett is elindult az Utcajogász Szolgálat.

Új hozzászólás