Hogyan küzdenek a Nyílt Társadalom Alapítványok a szólásszabadságért Magyarországon

Miért fordulnak a Nyílt Társadalom Alapítványok az Emberi Jogok Európai Bíróságához?

A magyarországi jogi szervezetünk, azaz a budapesti Nyílt Társadalom Intézet nevében, az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott ügy kifogásolja, hogy a magyar kormány által elfogadott „Stop Soros törvénycsomag” ellentmond az Emberi Jogok Európai Egyezmény 10. és 11. cikkelyében lefektetett szólás-egyesülési és gyülekezési szabadságjogokkal. Külön, a magyar Alkotmánybírósághoz benyújtott ügy pedig azzal érvel, hogy ez a törvénycsomag a magyar alkotmány által garantált jogokkal is szembemegy.

A Nyílt Társadalom által, az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott ügy kitér a magyar törvénykönyv, július 1-vel hatályba léptetett módosításaira, melynek értelmében bűncselekménynek számít egyének és civil szervezetek a Magyarország területére belépő menekülteknek és bevándorlóknak nyújtott támogatása, ideértve a jogi tanácsadást is. Kifogással éltek a nemrégiben bevezetett 25 százalékos adó ellen, mely minden olyan anyagi támogatást sújt, amelyből a bevándorlást segítő tevékenységek és szervezetek részesülnek.

A beadvány azzal érvel, hogy ezek az intézkedések megsértik a Nyílt Társadalom az Európai Egyezmény 11. cikkelyében rögzített egyesülési és gyülekezési szabadságjogait. A beadvány érvelésében az is szerepel, hogy a rendelkezéseknek szélesebb körre kiterjedő, káros hatása lesz a Magyarországon tevékenykedő civil szervezetek jogaira, és veszélyes precedenst teremt, korlátozva a Nyílt Társadalomnak, az Európai Egyezmény 10. cikkelye szerinti szólásszabadságát.

A Nyílt Társadalom ugyanazon a napon nyújtotta be az ügyet a magyar Alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához is, mivel nem szeretné megvárni a magyar bíróságok válaszát a rendelkezés jelenlegi és folyamatos káros hatása miatt és amiatt, hogy a magyar bíróságok vonakodnak a magyar kormánynak nem szívesen tetsző ügyekkel foglalkozni. 

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának hatásköre kiterjed az Európa Tanács mind a 47 tagjára, akik az Emberi Jogok Európai Egyezményének szerződő felei.

Mit jelentenek ezek a törvények a gyakorlatban?

A „Stop Soros törvénycsomag” büntetőjogi szankciókat, börtönbüntetést és pénzbírságot helyez kilátásba számos, egyébként nem törvényellenes tevékenységért, mint például menedékkérelmekkel vagy tartózkodási engedélyekkel összefüggésben nyújtott bármilyen jogi, technikai vagy egyéb segítségért.

 Az adótörvény általánosságban került megszövegezésre oly módon, mely lehetőséget biztosít a magyar kormánynak arra, hogy megcélozza az emberi jogi csoportok és nem kormányzati szervezetek (NGO-k) pénzeszközeit, még akkor is, ha ezen szervezetek munkájának csak kis részét teszik ki a menekültek vagy bevándorlók ügyei.

A bevándorlásról szól-e a „Stop Soros törvény”?

Alig több mint 3300 menedékkérő érkezett a közel tízmilliós Magyarországra 2017-ben. Ennek ellenére a magyar kormány továbbra is úgy kezeli a bevándorlást, mintha az a magyar nép alapvető biztonságát veszélyeztetné. Az így felkorbácsolt félelmet a kormány arra használta, hogy szavazatokat gyűjtsön, és hogy a kormány ellenfeleit a nép ellenségeinek állítsa be.

A kormány a 2015-ös válság óta határait láthatóan képes ellenőrizni, ami cáfolja azt a kormányzati állítást, hogy a nem kormányzati szervezetek által végzett munka valamiképpen elősegíti az „illegális” bevándorlást. Ezzel szemben a törvény nyilvánvaló célja az, hogy megfélemlítse és elhallgattassa a magyarok polgári és politikai jogait védelmező szervezeteket—azzal az ürüggyel, hogy nem létező nemzetbiztonsági veszélyek ellen harcol.

Ez a hozzáállás veszélyes precedenst teremt, amelyet a jövőben a kormány más szabadságjogok, mint például a nők jogai, a leszbikusok, biszexuálisok, melegek, transzneműek és interszexuálisok jogai vagy a vallásszabadsághoz való jog megnyírbálására is bevethet.

A fentiek miatt a Nyílt Társadalom Alapítványok úgy véli, hogy ez a törvény próbára teszi az Európai Unió tagállamainak elkötelezettségét aziránt, hogy mennyire képesek  tiszteletben tartani az emberi jogokat és jogállamiságot. 

Mi a Nyílt Társadalom Alapítványok jelenlegi helyzete Magyarországon?

A Nyílt Társadalom Alapítványok nemzetközi központi irodája nehéz szívvel vált meg Budapesttől augusztus végén a Nyílt Társadalom és annak alapítója, Soros György ellen folytatott lankadatlan, az adófizetők pénzéből finanszírozott kormányzati kampányt követően. A törvényes tevékenységünkre nehezedő egyre szigorúbb megkötések miatt nem voltunk tovább képesek jelentős képviseletet fenntartani Magyarországon.

Van-e folyamatban kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen az Európai Unió részéről?

Az Európai Unió két alapmechanizmust alkalmaz az Európai Unió 28 tagállamában az európai uniós jogot megsértő tagállamok ellen indított intézkedései során.

Az egyik mechanizmus során az Európai Bizottság, az Európai Unió végrehajtó szerve kifogást emel a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon, azaz kötelezettségszegési eljárást indít. Jelenleg négy, az alább felsorolt kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen:

• 2018. július 19-én az Európai Bizottság megtette a kötelezettségszegési eljárás első lépését, amikor hivatalos jegyzéket küldött a „Stop Soros” törvénycsomagja miatt.
• 2017 decemberében és 2018 júliusában a Bizottság megtette a kötelezettségszegési eljárás végső lépését és három ügyben az Európai Unió Bíróságához fordult, melyek a következők: (1) 2017-ben meghozott, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény, mely megköveteli, hogy a civil társadalmi szervezetek önmagukat „külföldről támogatott” szervezeteknek nyílvánítsák; (2) a 2017-ben meghozott felsőoktatási törvény, mely a Közép-európai Egyetemet célozza meg és; (3) a 2015-ös Menedékjogról szóló törvény.

A másik mechanizmus, a 7. cikkely szerinti folyamat arra hivatott, hogy megakadályozza, a tagállamok által gyakorolt európai értékek és jogállamiság csorbulását. Az Európai Unió tagországait szabályozó, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 7. cikkelye értelmében politikai szankció alkalmazható, amennyiben a Szerződés 2. cikkelyében lefektetett európai alapelvek, beleértve az emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság tiszteletét és az emberi jogok tiszteletét is megsértésre kerülnek. Az Európai Parlament szeptember 12-i, kétharmados többségű szavazása megnyitotta az utat, hogy a magyarországi demokráciát ért támadások miatt az Európai Tanács aktiválja a 7-es cikkelyt.

A Magyar Helsinki Bizottság, a Nyílt Társadalom Alapítványok által is támogatott budapesti székhelyű emberi jogi szervezet 2018. szeptember 19-én, szerdán két kérelmet is benyújtott az Emberi Jogok Európai Bíróságához ugyanazon két törvény miatt. Milyen okból kifolyólag folyamodott ez a szervezet is  az Emberi Jogok Európai Bíróságához?

Bármilyen személy vagy csoport a Bírósághoz fordulhat, ha úgy találja, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett jogai csorbulnak. Ebben az esetben a Magyar Helsinki Bizottság valamint a Nyílt Társadalom Alapítványok kérelmükben a megnyírbált jogok különböző szempontjaira koncentrálnak.

A két beadvány egymást támogatja: a Magyar Helsinki Bizottság által beadott kérelem hangsúlyozza a Nyílt Társadalom Alapítványok aggályait, melyek alapja az ezen törvények következtében, a Magyarországon működő független civil társadalmi csoportokra nehezedő fenyegetettség. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához benyújtott kérelmében felvetette a 10. (szólásszabadság), a 11. (gyülekezési szabadság) és a 18. (törvénytelen jogszabályi célok) cikkelyek megsértését. Más érintett csoportok további indítványok benyújtásával élhetnek.