Skip to main content

Kérdések és válaszok: Igazságszolgáltatás a Magyarországra érkező menedékkérők ügyében

Gyermek léggömbbel játszik a tömegben
Gyermek léggömbbel migránsok, menekültek és menedékkérők összegyűlt csoportjában, a magyarországi Röszke közelében, 2015. szeptember 15-én. © Alexander Magedler/Anzenberger/Redux

Az Európai Unió Bírósága 2020. május 14-én törvényellenesnek ítélte, hogy Magyarország kormánya önkényesen, elhúzódó ideig tartotta őrizetben a menedékkérőket az országhatáron, szögesdróttal körülvett fémkonténerekben szállásolva el őket. Yervand Shirinyan a Nyílt Társadalom Alapítványok emberi jogi kezdeményezése nevében a Magyar Helsinki Bizottság társelnökét, Pardavi Mártát kérdezte az ügyről, illetve annak az Európába érkező menedékkérőkre gyakorolt hatásáról.

Valahányszor Magyarország „menekültügyi rendszeréről” beszél, mindig ott van az idézőjel. Miért?

2015 szeptemberében a magyar kormány kerítéssel zárta le a déli határokat, és az ideérkező menedékkérőket szörnyen embertelen, jogellenes bánásmódnak tette ki. Azokat, akik átléphették a határt és menedékkérelemért folyamodhattak, szögesdrót mögött, fémkonténerekben tartották őrizetben.

2017 tavaszára az eleve problémás rendszer még tovább romlott. Az őrizetbe vétel innentől automatikusan, korlátozás nélkül zajlott.  Legtöbb esetben a menedékkérőket nagyjából egy évig tartják őrizetben. Olyan eset is előfordult, hogy valaki majdnem két évig a határon ragadt, és az elrendelt őrizettel kapcsolatban még bírósági felülvizsgálatra sem került sor. Vannak gyerekek, akik a magyar határon, ezekben a konténertáborokban születtek, és azóta is ott nevelkednek. 

Hogyan lépett fel az ügyben az Önök szervezete, a Magyar Helsinki Bizottság?

Hogy segítsünk, a bírósági rendszer keretei között léptünk fel a kormány politikája ellen. A magyar bíróság elé terjesztett egyik ügyünknél például a bíró az Európai Unió Bíróságához fordult az uniós jog értelmezéséért. Azzal érveltünk, hogy a menedékkérőket törvényellenes fémkonténerekben, szögesdrót mögött fogva tartani.

A magyar kormány erre cinikusan azt válaszolta, hogy bár „elkülönítik”, de nem tartják fogva őket – habár ezzel egyértelműen megfosztják őket a szabadságuktól –, amiből szerintük az következik, hogy alapvető jogokat sem kell biztosítaniuk a menedékkérőknek; többek között azt sem teszik lehetővé a számukra, hogy az őrizetükkel kapcsolatban bírósági felülvizsgálatért folyamodjanak.

Hogyan határozott az Európai Unió Bírósága?

Példátlanul hosszú, 302 paragrafusból álló ítéletében az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy a menedékkérők elhúzódó elkülönítése a határ tranzitzónáiban valóban fogva tartásnak minősül, ez pedig számos olyan tisztességes eljárást és hatékony jogorvoslatot követelne meg, amelyet – mondanom sem kell – Magyarország kormánya pillanatnyilag nem biztosít.

Az Európai Unió Bírósága tulajdonképpen alapjaiban törvényellenesnek ítélte azt a bánásmódot, amelyet Magyarország az elmúlt években a menedékkérőkkel szemben tanúsított. Emellett több, kifejezetten problematikus magyar gyakorlattal kapcsolatban is a rosszallását fejezte ki, ide tartozik például a kitoloncolási határozatokban feltüntetett célország önkényes módosítása (Szerbiától kezdve Afganisztánig), illetve az, hogy elfogadhatatlansági okra hivatkozva szinte minden menedékkérelmet automatikusan visszautasítanak. 

Mit jelent ez a magyar kormány által jelenleg is őrizetben tartott menedékkérők számára?

Amikor a döntés megszületett, éppen körülbelül 280 menedékkérőt és kiutasított migránst tartottak őrizetben a magyar–szerb határon található „tranzitzónákban”. Csaknem a felük gyermek. Az Európai Unió Bírósága világosan kimondta, hogy a menedékkérők automatikus, önkényes őrizetbe vételének – és a menedékkérelmek szinte automatikus visszautasításának – véget kell vetni.  

Az ítélettel a magyar kormány nem értett egyet, és a döntést a magyar Alkotmánybíróság előtt támadta meg. Ugyanakkor nem sokkal ezután, teljesen meglepő módon a bevándorlási hivatal a tranzitzónákban őrizetben tartott mind a 280 személyt kiengedte, és még aznap este nyitott vagy félig nyitott táborokba szállította.

Az őrizetben lévő személyeket szabadon engedték, ami örvendetes, és a döntés sarkalatos pontját képezi, ám a menedékügyi eljárások menetén is változtatni kell. 

Az ítélet Magyarországon kívül másokat is érint?

Igen. Ez a döntés az Európai Unió bármelyik tagországa esetében közvetlenül alkalmazható. Reméljük, hogy más EU-tagországok kormányait is eltántorítja majd attól, hogy „ihletet merítsenek” ezekből a gyakorlatokból. Egyértelműen megerősíti a tényt, hogy a jogállamiság és az alapvető jogok Európa határain is érvényesek, és olyan biztosítékokra is felhívja a figyelmet, amelyeket az őrizetbe vétel minden esetében figyelembe kell venni. Sőt, később, a Közös Európai Menekültügyi Rendszer jövőjéről szóló, többkörös tárgyalásban is fontos szerepet játszhat.

Mit gondol, a magyar kormány tesz majd további lépéseket az ítélettel kapcsolatban?

Bár a kormány eleget tett a kérésnek, és szabadon bocsátotta a törvénytelenül fogva tartott személyeket, az ítélet értelmében a menekültkérelmek ügyét is meg kell vizsgálnia. Ezenkívül nemrégiben elfogadott egy rendeletet, amelyben Magyarország a menekültügyi eljárás egészét a nagykövetségeire ruházza át, amivel teljes egészében eltereli a kérdést az országhatároktól.

Ez valószínűleg szintén szemben áll mind az Európai Unió törvényeivel, mind pedig Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel, mivel megakadályozza, hogy a védelmet kereső személyek az ország területére lépjenek és menedékre találjanak. Emiatt még várható jogi támadás.

Persze ettől függetlenül nagyon örülünk annak, hogy a törvénytelenül őrizetben tartott személyeket kiengedték. Az eset megmutatta, hogy a civil szerepvállalás, kitartás és pereskedés még egy gyenge lábakon álló demokráciában is csodákra képes.

A Nyílt Társadalom Alapítványok a Magyar Helsinki Bizottság támogatója.

Read more

Subscribe to updates about Open Society’s work around the world