A Nyílt Társadalom Alapítványok és Soros György

A Nyílt Társadalom Alapítványt Soros György, a világ egyik legjelentősebb adományozója alapította, aki 1984 óta több mint 32 milliárd dollárt osztott szét a pénzpiacokon szerzett személyes vagyonából.

A Nyílt Társadalom a véleménynyilvánítás szabadságáért, az átláthatóságért, az elszámoltatható kormányzatért, valamint az igazságosságot és egyenlőséget elősegítő társadalmakért küzdő egyéneket és szervezeteket támogatja világszerte. Az adományozás leginkább azokhoz jut el, akiket pusztán az identitásuk miatt ér hátrányos megkülönböztetés.

Soros személyesen tapasztalta meg az intoleranciát. 1930-ban született Magyarországon, és átélte a náci megszállást, amelynek következtében több mint 500 000 magyarországi zsidót gyilkoltak meg. 1947-ben, a kommunista hatalomátvételt követően, Soros Budapestről Londonba távozott, majd az Egyesült Államokba emigrált, és belépett a pénzügyek és befektetések világába, ahol későbbi vagyonát is szerezte.

Soros nemzetközi filantróp tevékenységét 1979-ben kezdte, amikor ösztöndíjat ajánlott az apartheid-rendszerben élő fekete dél-afrikaiaknak. Az 1980-as években a nyitottabb politikai légkör előmozdításán dolgozott a kommunista Magyarországon; az 1990-es években jelentősen kiterjesztette a kelet-közép-európai és dél-afrikai feltörekvő demokráciák támogatását; a délszláv háború idején humanitárius segélyek finanszírozását vállalta többek között az ostromlott bosnyák fővárosban, Szarajevóban élő civileknek.

Az alapítványokon keresztül Soros jótékonysági tevekénysége immár öt földrajzi régióra terjed ki, ahol az elszámoltathatóbb, átláthatóbb és demokratikusabb társadalmak létrehozását célzó számos új erőfeszítést támogat. 

Kilenc tény a Nyílt Társadalom Alapítványokról

1. A 20 milliárd dollárt meghaladó alapítványi tőkével rendelkező Nyílt Társadalom a világ egyik legnagyobb privát jótékonysági alapja.
2. A Nyílt Társadalomnak jelenleg az Egyesült Államok mellett Afrikában, Európában és Közép-Ázsiában, Latin-Amerikában és a Karib-térségben, illetve az ázsiai és a csendes- óceáni térségben működnek regionális csapatai. Helyi ismereteink segítenek alakítani prioritásainkat.
3. Soros az első nemzetközi alapítványát 1984-ben nyitotta meg Magyarországon, ahol cserediákprogramokat és egyéb kezdeményezéseket finanszírozott, amelyek célja a szabad gondolkodás előmozdítása volt az ország akkori kommunista vezetése alatt.
4. Prioritásaink az idők során folyamatosan változtak: az 1990-es évek új demokráciáinak támogatásától kezdve az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésért, a faji egyenlőségért, a drogpolitikai reformért és az emberi jogok kiterjesztéséért végzett munkán át egészen a klímaválság és az önkényuralmi rendszerek új formáinak felemelkedése jelentette jelenlegi kihívásokig.
5. A Nyílt Társadalom az európai roma kisebbség támogatására irányuló erőfeszítések legnagyobb privát finanszírozója – ez a munka a Nyílt Társadalom támogatásával 2023- ban létrehozott európai szintű, romák által vezetett alapítványon keresztül folytatódik.
6. Mára több tízezer fiatal részesült a Nyílt Társadalom által indított főiskolai és egyetemi ösztöndíjakból világszerte, először Európa volt kommunista országaiban, majd azokon túl is; az alapítványok ma a Nyílt Társadalom Egyetemi Hálózaton (Open Society University Network) keresztül folytatják a felsőoktatási tanulmányok támogatását.
7. A Nyílt Társadalom a finanszírozás legfeljebb 33 százalékát biztosítja azon szervezetek túlnyomó többségének, amelyekkel együtt dolgozunk, hogy megőrizhessék autonómiájukat, és szilárd pénzügyi alapot teremtsenek működésükhöz.
8. A Nyílt Társadalom újra és újra bekapcsolódik olyan ellentmondásos kérdésekről folytatott politikai vitákba, amelyeket más támogatók esetleg elkerülnének. Büszkék vagyunk rá, hogy olyan emberekkel dolgozhatunk, akiket a társadalom egyszerűen azért közösít ki, mert olyanok, amilyenek.
9. Nevünk Karl Popper filozófiájának alapítónkra gyakorolt hatását tükrözi. A nyitott társadalom és ellenségei című könyvében Popper amellett érvel, hogy egyetlen filozófia vagy ideológia sem az igazság végső bírája, és hogy a társadalmak csak akkor virágozhatnak, ha lehetővé teszik a demokratikus kormányzást, a véleménynyilvánítás szabadságát és az egyéni jogok tiszteletben tartását.