A Nyílt Társadalom Alapítványok és Soros György

A Nyílt Társadalom Alapítványok és Soros György

Fájlok letöltése

Download this information as a fact sheet in Hungarian. (Updated: July 25, 2017)
88.94 KB pdf

A Nyílt Társadalom Alapítványok alapítója a világ egyik vezető filantrópja, Soros György, aki a pénzügyi piacokon szerzett vagyonából 1984 óta 14 milliárd dollárt fordított jótékony célokra.

A Nyílt Társadalom olyan egyéneket és szervezeteket támogat szerte a világon, akik és amelyek a véleménynyilvánítás szabadságáért, az átláthatóságért, a felelős kormányzásért küzdenek, és olyan társadalmakért, amelyek elősegítik az igazságosságot és egyenlőséget. Ez az adakozás gyakran azokra koncentrál, akik hátrányos megkülönböztetésben részesülnek pusztán azért, mert azok, akik; mint például az európai romák vagy mások, akik a többségi társadalom peremére szorultak.

Soros személyesen is megtapasztalta az intoleranciát. 1930-ban született Magyarországon és átélte a náci megszállást 1944-45-ben, amely több mint 500 000 magyar zsidó meggyilkolásához vezetett. 1947-ben, amikor a kommunisták vették át a hatalmat Magyarországon, Soros elhagyta Budapestet, Londonba ment, majd kivándoroltaz Egyesült Államokba, ahol pénzügyi és befektetési területen dolgozva szerzett vagyont.

Soros 1979-ben kezdte jótékonysági tevékenységét, amikor ösztöndíjakat adott fekete dél-afrikaiaknak az apartheid idején. Az 1980-as években azzal segítette a nyílt eszmecserét a kommunista Magyarországon, hogy hozzáférhetővé tette betiltott szövegek fénymásolatait. A berlini fal leomlása után létrehozta a Közép-európai Egyetemet, hogy előmozdítsa a kritikus gondolkodást, amely akkor még idegen volt a szovjet utódállamok legtöbb egyetemétől.

Amikor a hidegháború véget ért, jótékony tevékenységét kiterjesztette az Egyesült Államokra, Afrikára és Ázsiára is, ahol az elszámoltatható, átlátható kormányzás és demokratikus társadalmak létrehozására irányuló erőfeszítések változatos formáit támogatta.

Kilenc tény a Nyílt Társadalom Alapítványokról

  1. A Nyílt Társadalom Alapítványok jelenleg több mint harminc nemzeti és regionális alapítványt fog össze; ezek mindegyike saját helyi tanácsadó testülettel rendelkezik, melyek felügyelik a munkát és a támogatásokat a helyi igényekhez igazítják.
  2. Az első alapítvány Magyarországon jött létre 1984-ben, a legújabb pedig Mianmarban, 2016-ban.
  3. A Nyílt Társadalom Alapítványok által nyújtott támogatások a velük együttműködő szervezetek túlnyomó többségének esetében nem haladják meg a szervezetek éves költségvetésének 33 %-át, annak érdekében, hogy azok megőrizzék szakmai és pénzügyi autonómiájukat.
  4. Az Alapítványok a második legnagyobb magán támogató szervezet az Egyesült Államokban a Bill és Melinda Gates Alapítvány után. Az Egyesült Államokban az adományozás hagyománya jelentős, olyan sikeres üzletemberekig nyúlik vissza, mint például Andrew Carnegie, vagy a Rockefeller és a Ford családok. 
  5. A Nyílt Társadalom Alapítványok az európai roma kisebbséget támogató szervezetek, projektek legnagyobb magánfinanszírozója.
  6. A Nyílt Társadalom Alapítványok 1993-tól több tízmillió dollárt fordított humanitárius segélyekre és katasztrófa-elhárítási erőfeszítésekre az egykori Jugoszlávia országaiban, különösen az ostromlott Szarajevóban.
  7. 1996 óta dolgozunk az Egyesült Államokban. Az amerikai programok tevékenységünk körülbelül 17 százalékát teszik ki, és magukban foglalják a büntetés végrehajtási és az igazságszolgáltatási rendszer, a kábítószerekkel kapcsolatostörvények, valamint a bevándorlási törvények reformjának támogatását, továbbá a demokratikus részvétel erősítését.
  8. A Nyílt Társadalom Alapítványok gyakran vezető szerepet játszottak olyan kényes kérdésekről folytatott politikai vitákban, amelyeket más finanszírozók általában nem vállalnak fel. Büszkék vagyunk arra, hogy olyan emberekkel dolgozunk együtt, akiket a társadalom azért kerül, mert valamiben mások, mint a többség.
  9. Elnevezésünk tükrözi Karl Popper filozófiájának hatását alapítónkra. A nyitott társadalom és ellenségei című könyvében Popper azt állítja, hogy egyetlen filozófia vagy ideológia sem dönthet arról, hogy mi az igazság, és hogy a virágzó társadalmak alapja a demokratikus kormányzás, a szólásszabadság és a személyiségi jogok tiszteletben tartása.